Elég kalandosra sikeredett a hazautazásom.... nem voltam egy csöppet sem mérges a sztrájk miatt. Minden óránban lestem a máv honlapját és reménykedtem, hogy haza tudok jutni valahogyan. Még az infó emiljükre is írtam, de visszakaptam a standard szöveget, hogy érdeklődjek később... és mikor.... mielőtt indul a vonatom???..... Persze elrohantam a HB-ra, ahol megnyugtattak, hogy remélhetőleg lesznek kisegítőjáratok, de hogy az honnan indul, azt senki sem tudta megmondani. 18-án délelőtt, tehát úgy indultam neki Bécsnek, hogy fogalmam sem volt, hogy fogok elnavigálni Bécsben. No komment:)
Miután sikerült lekésnem a csatlakozást Bécsben, volt két órám a városra... egy nehéz hátizsákkal és a leptoppal a kezemben, ez annyira nem volt vicces, hozzáteszem, esett a hó és dög hideg volt. De beültem egy Buchhandlungba és Harry Pottert olvasta... mit tehet az ember. Végül akadt hely a buszon hazafele, egy tanár csajszi mellett ültem, szóval nem unatkoztam:). Ő leszállt Hegyeshalomnál, majd alvás egészen a Keletiig... és amikor leszálltam... hát nem éreztem azt a felhőtlen örömöt, sőőőttt... nagyon furcsa volt minden, pedig már négy éve Bp-re járok egyetemre, egy csöppet ismerem a hely feelingjét... (remélem). Móka felszedett a buszmegálóban, beültünk a Börgibe, egy óra karaty és melegedés, majd irány a Deák, ahol Évivel találkoztam, igen nála csöveztem... Végül másnap délelőtt sikerült (három mentesítő járat mellett) hazajutnom, megint nem kommentálnám a dolgot....
És hiányzik, a város, az emberek, a lakótársaim!!! Megpróbálom lefoglalni magam de nem igazán megy...azt hiszem egész jól megtaláltam ott a helyem! Ajaj!
Ja, és Boldog Karácsonyt mindenkinek!:)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.