Basszus, milyen hétvégét hagytam ki emiatt a nátha miatt!!!! ÁÁÁÁÁÁÁ! Most is egyedül vagyok a Wohngemeinschaftban, mert e többiek elmentek kirándulni. Az elmúlt két napot az ágyban töltöttem..... erőm nem volt felkelni. Jó, nézzük a jó oldalát is: kialaudtam magam, tanultam egy kis németet, és filmet néztem (köszönet Nórinak a filmekért). Többször is hívtak az amerikaiak, hogy menjünk velük sörözni vagy be a városba, de ennyire leharcolva, ööööö azt hiszem nem lett volna jó döntés. Pénteken is itt ültek a lakásunk folyósóján. Elég viccesre sikeredett a találkozás, mert én akkor ébredtem fel és készültem kimenni a konyhába, persze pizsamában, dagadt szemekkel és szénakazal fejemmel: kinyitottam az ajtót oldalra néztem, csak annyit fogtam fel, hogy hárman állnak az ajtóban. Visszafordultam és becsaptam az ajtót. Később mesélte Ola, hogy nagyon aranyos voltam, ahogy ott álltam és azon tanakodtam, hogy most mit tegyek...pizsiben.