Semmi sem történik úgy ahogy szeretném! Az ilyen napokért kár felkelni, basszus! Nagyban terveztem, hogy a hétévégét Passauban fogom tölteni, valami igázán izgi fog töténni, dehát az én formám nem ilyen. Az utolsó pillanatban kaptam a levelet, hogy sorry, de mégsem. Pedig megvettem e jegyet oda és vissza és egy félhavi ösztöndíjjamba került. Ültem a net előtt és olyan tehetelennek éreztem magam mint néha a jamboree alatt. Valami felkúszik a torkomon, kiáltani szeretnék és kifutni a világból, vagy elbújni valahova ahol senki sem lát. Ezt érzem, amikor ülök benn az órán és nem bírok jegyzetelni, mert nem tudom felfogni, hogy mit akar mondani a tanár. Hogy fogok én egyáltalán vizsgázni? És mindezt tetézi az összes átkozott defektem!!!!! Tudom én választottam, egyem meg amit főztem. Konklúzió: ne akarjon senki én lenni! És ne bizz meg magadon kívül senkiben, mert csak Te veszíthetsz!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.