Tegnap lefikázták az angolomat! A lengyeleim meghívtak az internacba vodkapartyra, gondoltam nem hagyom ki. Persze a beszélgetés legkevésbé sem németül folyt:) Szerencsétlenségemre egy olyan csaj mellé ültem le, akinek a szomszédja vérbeli kaliforniai volt, és látszott rajta, hogy jókat mulat ami kis középeurópai angol tudásunkon. Meg is kérdeztem tőle, hogy mit szól a felhozatalhoz, és erre azt mondta, hogy az angol tudásom kb olyan mint az Ő német tudása. No komment!!!
A mai nap az erasmus welcome day-jel telt. Fél 10-től informatiók tömkelegét zúdították a fejünkre, utána kaja (ezt élveztem a legjobban, nem kellett azon gondolkoznom, hogy mit főzzek estére:)), egy kis városnézéssel megspékelve. A végén mindenki hulla fáradtan vonszolta haza magát a koliba, őszintén szólva én is. És persze az eső sem volt fukar ma velünk.... Este vissza az egyetemre, mert a politoliknak meg beszélést szervezetek, persze égett az arcom, amikor felszólítottak mindenkit, hogy egyesével mutatkozzunk be németül. Ó basszuskulcs!!!! Azonnal elővettem egy papírt és néhány sort lefírkantottam, ja és semmi hasznos nem jutott az eszembe. Szerintem mindenki ismeri azt az érzést, amikor mások előtt ki kell állni, és egy kis beszédet elmondani szánalmas kis életéről. Hát, én sem mondhatom, hogy annyira happy voltam, abba a szituban.
Ma volt egy kis összezörrenésem Zsófiaval, ami nem esett jól, nagyon sok igazságtalan dolgot vágott a fejemhez, amit szerintem nem érdemeltem meg. (Ezért adtam a mai blog bejegyzésemnek ezt a címet)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.