Majd nyolc és fél óra utazás van a hátam mögött, persze alvás nélkül.
Ez a pár nap maga volt a gyorsvonat, kapkodás ide-oda, utolsó bevásárlás csütörtök reggel, bepakolás délben a kocsiba, délután a családi búcsú, persze könnyekkel, ígéretekkel, hogy eszem eleget, hogy nem viszem haza a három pasimat, csak akkor ha saját kocsival jönnek...stb.
Gyönyörű Ausztria. A hegyek, a szépen fenntartott legelők, tisztaság mindehol. Látszik, higy az osztrákok ígénylik, hogy ne csak a házuk környéke legyen rendezett. Komolyan úgy éreztem magam mint egy milka reklámban. Hatalmas magángazdaságokat láttunk tehenekkel, lovakkal, bárányokkal. Salzburg persze Ausztia egyik csücskében fekszik, persze nem a Magyarországhoz leközelebb. Dög hideg van itt is, bár ma sütött a nap,, sokan furán néztek rám, hogy téli kabátban csámborogtam a városban. Először megilyedtem, mert egy olyan koli előtt álltunk meg, ami feltűnően hasonlított a Budaőrsi kolimhoz és aki már lakott ott vagy csak látta is egyszer belülről az tudja, no komment. A Haus Humboldben lakom, ami főleg apartmanokból áll, két egyágyas és egy kétágyaból áll a szoba, külön konyha, Wc, zuhanyzó. szóval elsőosztályú. A szobatársam olasz Annachiara, egy évvel idősebb nálam, de nagyon jó fej. Vera a másik szobában lakik, Ő csak németül beszél, de megérti mit gagyogok neki angolul.
Délután bementem megnézni az egyetemet, sétáltam a Freisaalweg-en és a Mozartplatzon, épp valami fesztivál van, hihetetlen forgatagba csöppentem:) este nyolcra értem vissza. Pakolnom kéne de nem visz rá a lélek. Majd holnap. Azt hiszem hosszú lesz ez a félév, de nagyon!!!!!!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.